Vérszegénység – anaemia
A vérszegénység nagyon sok embert érint, köztük engem is..
Sajnos megtapasztaltam nagyon a rossz oldalát, és társbetegségeket kaptam mellé.
De nézzük is meg , beszéljük át, mi is konkrétan , mik a tünetei a vérszegénységnek.
A vérszegénység az összes vérbetegség közül a leggyakoribb, ennél a betegségnél az oxigént szállító hemoglobin mennyisége csökken a vérben, elég sok fajtája van, pl. : vashiányos vérszegénység, megaloblasztos vérszegénység,sarlósejtes vérszegénység……..
Több tünete is van , de minden fajtához csatlakozik még egy vagy két tünet, és ez alapján tudják beazonosítani.
Tünetek:
Szívdobogás
Szédülés
Fáradság
Légszomj
Étvágytalanság
Emésztési zavarok
Látászavarok
Sápadtság
Mellkasi fájdalom
Súlyos esetekben bokaduzzanat
A vérszegénység elég lassan alakul ki, és komoly,súlyos tüneteket nem okoz, így nehezen lehet észrevenni, viszont vannak megbízható,konkrét jelek, amik a gyanút felvetik.
A tünetek súlyossága és típusa, függ a vérszegénység kialakulásának sebességétől, okától és a beteg életkorától.
A vérszegénység egyik úgymond alap tünetei a fáradékonyság, fázás, látási zavarok, fejfájás, ájulás. Tehát ebből általában egyből az első jel, hogy az illető esetlegesen vérszegény.
A vashiányos vérszegénységre elsősorban a száraz, viszkető bőr, törékeny köröm, nehezen gyógyuló seb, nyelés közben jelentkező fájdalom jellemző.
A kórházba kerülő emberek 20-40 % általában vérszegény.
A betegség létrejöhet a vörösvértestek csökkent képződése, vagy fokozott pusztulása, megrövidült élettartalma, valamint vérvesztés miatt.
Az aplasztikus anaemia – nál a csontvelő olyan mértékben betegszik meg, hogy képtelen megfelelő mennyiségű vörösvértest és más sejtek képzésére. Ezt a típust kiválthatják bizonyos gyógyszerek, mérgező anyagok,vírusfertőzés, de sok esetben a kiváltó ok nem tisztázható.
A vérszegénységnek vannak speciális fajtái is, ekkor az oxigénszállító molekula, a hemoglobin mennyisége vagy minősége nem megfelelő. Ebbe a fajtába sorolható a sarlósejtes vérszegénység.
Anaemia létrejöhet vérveszteség folyamán is. Ilyenkor nem nagy mennyiségű vérveszteségről van szó, hanem folyamatos , kis mennyiségű vérzésről, ezt nem is mindig vesszük észre.
Nőknél pl. az erős és hosszan tartó a havi ciklus.
Gyógyszerek is okozhatnak vérvesztést ezek pl. szteroid tartalmú gógyszerek, aspirin, syncumar.
A kezelés:
A vérszegénység nem önálló betegség, tehát a hátsó okokat kell felkutatni.
Általában egy egyszerű vérvétel elegendő a diagnózishoz, és a típus megállapításához. Ha rejtett vérveszteségről van szó, akkor fel kell kutatni a vérzés forrását. Ilyenkor általában gyomor és vastagbéltükrözést csinálnak, illetve urológiai és nőgyógyászati vizsgálatok jöhetnek szóba.
A vérszegénység kezelésében , elsődleges az ok megszüntetése: a vérzésforrás felszámolása, a sejtkárosító gyógyszerek, az alkohol elhagyása, a fertőzések kezelése, illetve vas, b12 vitamin és folsav pótlása.
A vaspótlás tabletta formában történik, általában 3 hónap után kontroll, de a tabletta szedését nem javasolt 6 hónapig abba hagyni. A bevitt vas miatt a széklet általában fekete lesz, illetve székrekedés, vagy hasmenés, étvágytalanság is felmerülhet.
A vaspótlás ideje alatt érdemes pár dolgot mellőzni, hogy a vas felszívódása tökéletes maradjon, ilyen pl: tea, savcsökkentő gyógyszerek. Viszont van ami elősegíti a felszívódást, ilyen pl. a C vitain, vagy a gyümölcsök.
A folsav pótlás szintén tabletta formában történik, emellett fontos a megfelelő táplálkozás, friss zöldég , friss gyümölcs bevitele a szervezetbe, ugyanis a folsav hőérzékeny és főzéskor elbomlik.
A B12 vitaminhiány okozta vérszegénység esetén, az előzőekben felsorolt tüneteken kívül, igen súlyos idegrendszeri tünetek is felléphetnek, ezért nagyon fontos az egész életen át tartó vitaminpótlás.
A vérszegénységben hasznos táplálkozás:
Mind a növényi , mind az állati eredetű táplálékokban megtalálható a vas…A vas, ami vérképző.
Lehetőleg minden főétkezés tartalmazzon húst, belsőséget, húskészítményt.
Minden étkezés tartalmazzon C vitamint : narancs, citrom, lime, grapefruit, paprika
Figyeljünk a fitát tartalmú nyersanyagok felhasználását mérsékeljük.
Kávé , tea fogyasztását mellőzzük.
Ami igazán figyelemre méltó , és nem szabad elmenni mellette, hogy hogyan szívódnak fel.. Mí g a növényi és állati eredetű ételekben megtalálható a vas, de más a felszívódásuk. A növényinél kb 3-5 % szívódik fel , míg az állati eredetűnél 15 %.
Az egyik legnagyobb növényi vas forrás a sóska , spenót. Ezek közel 5 % ot tartalmaznak, de a hasznosulásuk mégsem a legjobb az oxálsav tartalma miatt.
Az állati eredetűnél a más az ami a legtöbb vas forrást adja, mégis heti egy alkalomnál többet nem ajánlatos a heti étrendünkbe beiktatni.
A növényi táplálékok közül a zöld színű és vörös,piros színű gyümölcsök,zöldségek nagyon jók, illetve vörös húsok, máj, belsőségek.